,,Petra és Réka vagyunk, 1-es típusú diabétesszel élünk 10 és 15 éve. Mindenkinek lehet jobb és rosszabb napja, így van ez a diabétesszel élőknél is. Ha nehezebb, mi próbálunk segíteni, ha csak egy képpel vagy bejegyzéssel is. Mi történik vagy történt velünk, ez a mi sztorink.”

Ez a rögzített bejegyzés olvasható Németh Réka és Székelyné Németh Petra DiabSisters fantázianevű Facebook oldalán. A lányok 1-es típusú cukorbetegséggel élik napjaikat 1, illetve másfél évtizede.

Egy szombati napon találkoztunk a lányokkal egy belvárosi üzletben egy vidám hangulatú beszélgetés erejéig, de nem ott ismerkedtünk meg. Rékával és Petrával a II. Győri LEO futáson, egy jótékonysági rendezvényen beszéltünk először a közelmúltban. A Győr LEO Club információs pultjánál ültem, vártam az érdeklődőket, amikor odaléptek hozzám és megkérdezték, hogy a klubhoz tartozom-e. Miután igennel feleltem, elmondták, hogy ott létüknek 2 oka van:

Egyrészt az, hogy Petra úgy döntött, cukorbetegként nekivág a 3 kilométeres távnak és a regisztráció helyszínéről érdeklődött, másrészt szeretnének köszönetet mondani, hogy anno, 2006-ban segített nekik a szervezet hozzájutni egy inzulinpumpához, amire a fiatalabb testvérnek, Rékának volt szüksége. Ez akkoriban és most is nagy beruházásnak számít, ugyan bizonyos mértékű állami támogatás jár erre a szerkezetre, de a szükséges önrész is megviselné a legtöbb magyar család pénztárcáját.

A kérdésre, miszerint mi a közös kapocs Rékában és a LEO-ban, az alábbi választ kaptam: ,,Én ugye kicsi voltam még, iskola óvoda, sokat mozog a gyerek, keveset mozog a gyerek, a mért értékek változóak voltak, nem tudtuk rendesen beállítani a cukromat, ingadozott 3 és 18 között. Volt olyan, hogy nem akartam enni például utóvacsorát vagy uzsonnát…van egy keksz, amit azért utáltam meg, mert egyszer pótvacsorára azt ettem, de egyáltalán nem voltam éhes, de az inzulin miatt muszáj volt enni. Akkor még nagy nehezen megettem, de azóta nem megy le (pedig nagyon finom diétás keksz). Akkoriban, 2006-ban jött a lehetőség, hogy legyen inzulinpumpa – a LEO Club felajánlásával, tehát az önrészt ők fizették. Mondjuk először nagyon nem akartam, hogy rajtam legyen. Volt egy barátnőm, akivel egy cukros táborban ismerkedtem meg, neki volt és ennek hatására megbarátkoztam a gondolattal. Először csak próbaképpen volt rajtam, nem is inzulinnal, csak valamilyen sós oldat volt benne, hogy meglássuk, hogyan reagálok rá. Végeredményében elfogadtam, nagyon sokat segített nekem. Sokkal könnyebben be lehetett állítani a cukromat. Például reggel 8-tól délután 1-ig az iskolában voltam, akkor egész délelőtt szinte csak ültem, majd hazaértem, mozogtam, futkároztam, minden ilyesmi. Ha beadom a bázisinzulint, az egész nap ugyanúgy hat, viszont a pumpával van arra lehetőség, hogy reggel 8-tól délig többet adjon, délután pedig kevesebbet.”

A hosszú évek küzdelmei és kísérletezési megedzették a lányokat, igen sajátos életmódot kell élniük rendkívül kemény, megszeghetetlen szabályokkal, hiszen a tét az egészségük, alkalomadtán az életük. Ennek ellenére hihetetlenül boldogok, állandóan mosolyognak, nyitottak, kedvesek és segítőkészek. Ez utóbbi tulajdonságuk abban is megnyilvánul, hogy létrehozták DiabSisters oldalukat, melyen nyomon lehet követni életüket, a cukorbetegek hétköznapjait. Hasznos tanácsokkal látják el egyaránt a sorstársakat és a kívülállókat, hiteles információt nyújtanak az érdeklődőknek, mindezt szórakoztató, mai formában.

Mint egy karitatív klub tagja, számomra rendkívül hálás és kellemes érzés, hogy egy olyan család mondott nekem köszönetet, akiknek én személy szerint nem segítettem, ők mégis szeretettel gondolnak ránk, a szervezetre, melynek tagja vagyok és mellyel igyekszünk minél több emberen segíteni. Jómagam pedig hálásan gondolok az akkori elnökökre, Eszterre és Gáborra, valamint mindenkire, aki részt vett abban a folyamatban, melynek köszönhetően Rékának jobb lett az élete. Bő 10 év telt el azóta, Réka és Petra mégis odajöttek a rendezvényünkre és köszönetet mondtak. Nagyszerű érzés ez mindkét félnek, ilyenkor jön rá az ember arra, ami e rövid történet zárása és konklúziója is lehet: jónak lenni jó! Segíts Te is másokon!

Tudj meg többet a lányok és a cukorbetegek hétköznapjairól:

www.facebook.com/DiabSisters-1480157415351341/?ref=ts&fref=ts

 

Kósa Gyula
Győr LEO Club

Milyen okok állnak az 1-es típusú cukorbetegség kialakulásának hátterében?

Genetikai okok

Az örökletes hajlam szerepe a diabétesz esetében már régóta ismeretes. Cukorbetegségben szenvedő betegnél kiderült, hogy az esetek 20%-ában a családban is előfordult már cukorbetegség, leginkább a közeli rokonok között.

A környezeti tényezők szerepe

A cukorbetegség kialakulásában néhány viszonylag gyakran előforduló vírust tartanak lehetséges kiváltó tényezőnek. Ilyen a rubeola, a mumpsz, a citomegalovírus (CMV), a coxsacki-, Echo-vírus. A csecsemőkori tehéntejfogyasztás is kiválhatja a cukorbetegséget egyes feltételezések szerint, azonban ezt a hipotézist egyelőre nem sikerült hitelt érdemlően bizonyítani. Kiváltó környezeti tényezőként tartják számon a ß-sejteket károsító szabad gyököket is.

(forrás: https://cukorbetegseg-inzulin.hu)